A nő a TV-ben azt mondta, hogy a halál az élet utáni álom.
Kezdem azt hinni, hogy meghaltam.
-Elmondom egy álmom.Tudom, hogyha ezt hallja az ember, az pár perc dögunalmat jelent.
De hát... mi más dolgod van?Szóval elolvastam ezt az esszét Philip K. Dick-től.
- Álmodban olvastad?
- Dehogy is, az álom előtt. Ez volt a katalizátor. Arról a könyvről szólt, a "Flow My Tears, The Policeman Said." Ismered?
- Aha. Azért valami díjat nyert.
- Azaz. Az, amit nagyon gyorsan írt. Csak úgy kiszabadult belőle.Mintha adást fogott volna.
Mindegy, 4 évvel a megjelenés után,elment egy partira, és találkozott egy nővel... akit ugyanúgy hívtak, mint egy szereplőt a könyvben.A barátját is úgy hívták, mint a könyvben... és viszonya volt egy rendőrfőnökkel,akit ugyanúgy hívtak, mint a főnököt a könyvben.
A nő meséli az életét, és minden mintha a könyvből lenne.Ettől kiborult, dehát mi mást tehetett?
Nem sokkal utána fel akart adni egy levelet, de látott egy sötét figurát a kocsija mellett.
De ahelyett, hogy elment volna mellette, - amit amúgy tett volna - , megkérdezte, hogy "Segíthetek?"
A fickó mondta, hogy "Aha. Kifogytam a benzinből."Erre kivette a tárcáját, és adott neki pénzt. Aztán hazament és elgondolkodott: Nem tud elmenni egy kúthoz. Nincs benzine.
Visszament, és elvitte az embert egy benzinkúthoz.És ahogy odaért...
rájött! "Ez is a könyvemben van! Ez a hely! Ez a fickó! Minden!"
Ez a dolog elég rémisztő, nem? Elmondta az egész dolgot a papjának, hogy négy év után ezek történtek...
És ahogy meséli, a pap azt mondja: "Ez a Jelenések Könyve".Épp azt meséled.
Ő meg: "Én nem olvastam a Jelenések Könyvét".Így hát hazament és elolvasta...és beleborzongott. A szereplők neve ugyanaz, mint a Bibliában.
És a Jelenések Könyve állítólag i.e. 50-ben van. Szóval Dicknek van egy elmélete...
hogy az idő egy illúzió, és mi mind i.e. 50-ben vagyunk. És amiért ezt a könyvet sikerült megírnia... az az, hogy neki sikerült áttörnie az időn. És látta mi történik a Jelenések Könyvében.
Ő otthon volt a gnoszticizmusban.És úgy gondolta, hogy van egy démon, ami az idő illúzióját kelti, hogy elfelejtsük, hogy Krisztus visszatér... és Isten országa el fog jönni,|és mi mind i.e. 50-ben vagyunk, és valaki elfelejteti velünk, hogy Isten érkezése közel.
És ez az idő, és ez a történelem ez a folyamatos figyelemelterelés.
Szóval elolvastam, gondoltam is, hogy ez elég fura. És aznap este volt egy álmom.
Volt benne egy médium. Én meg nem hittem el. Azt hittem, ő nem médium.
Aztán hirtelen elkezdtem lebegni a plafon felé, majdnem át a tetőn, amikor megszólaltam: "Médium úr, hiszek önnek. Kérem tegyen le." És ahogy a lábam a földet éri...a médium egy zöldruhás nővé változott. Lady Gregoryvá. Lady Gregory Yeats pártfogója volt, ír nő, és habár még sosem láttam, tudtam, hogy ő az.
Ahogy sétálunk, felém fordul, és mondja:
"Hadd meséljek az univerzum természetéről."
"Philip K. Dicknek igaza van az|idővel kapcsolatban, de most nem i.e. 50 van."
"Igazából csak egy pillanat van. A most.És ez egy örökkévalóság."
"Egy pillanat, amikor Isten feltesz egy kérdést. Egy akarsz lenni az örökkévalósággal?"
"Mennybe akarsz jutni?|És mi mind azt mondjuk: 'Nem, kösz, még ne.'
Tehát az idő végülis Isten meghívásának visszautasítása.
Ez az idő. Annyira i.e. 50, mint 2001. Csak egy pillanat van, amiben mi vagyunk.
Aztán elmondta, hogy ez az élet története. Minden különbség mögött egy sztori van, ahogy a "nem"-től az "igen"-ig eljutunk. Az életünk csak egy "Nem, kösz."
Amíg végül: "Na jó.|Elfogadom. Befogadom."
- Ez az utazás. Mindenki elér az "igen"-ig, nem?
- De. Szóval ahogy tovább sétálunk, odajön a kutyám.Elkezdem simogatni, örülök neki, már évek óta halott.
Ahogy simogatom, valami undorító nyálka jön a gyomrából.
Lady Gregoryra nézek, aki közben köhög. "Ó, bocsánat, elnézést."
És hányás szivárog a szájából. Borzasztó szaga van. Akkor elgondolkoztam: "Egy pillanat."
"Ez nem csak hányásszag.Hanem egy halott ember hányásának a szaga.""Kétszeresen rossz."
Akkor rájöttem, hogy a halottak földjén jártam. Körülöttem mindenki halott. A kutyám 10 éve. Lady Gregory régebb óta.
Amikor felébredtem, beugrott: "Hopp, ez nem álom. Ez egy meghívás volt a halottak földjére."
- És mi történt? Hogy kerültél ki belőle?
- Ó, ember. Megváltoztatta az életem.Sosem tudtam a világra ugyanúgy nézni azóta.
- Az oké, de hogy jöttél ki az álomból? Mert ez az én bajom. Csapdában vagyok. Azt hiszem felébredek, de még mindig álmodom.Mintha örökké tartana. Nem tudok kikerülni belőle. Fel akarok ébredni. Hogy tudnék?
-Nem tudom. Már nem vagyok ebben olyan jó. De ha az van, amire gondolsz fel kellene, mert egy nap majd nem tudsz.
Szóval - végülis könnyű...csak...
Ébredj!
A fent leírtak a "Waking Life" c. filmból valók
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.